1. Óvár
Az Óvár nevû hegy ovális alaprajzú földsáncrendszere a bronzkor végén és a korai vaskorban épült fel. Ez a Balaton-vidék legépebben fennmaradt és legnagyobb földvára. Háborús körülmények között a környék népének biztos menedékhelye, s egyben fejedelmi székhelye is volt. |
2. Halomsírok
Az Óvár déli lejtõjén - az autóparkoló helyén és a környékén - a földvár fejedelmeinek sírjai fölé mészkõbõl és földbõl több méter magas halmot emeltek. A halomsírok egy részét az 1970-es évek elején feltárták, a hamvasztásos sírokban agyagedények cserepeit, bronz ékszermaradványokat és megszenesedett búzaszemeket találtak. |
 3. Remetetelep (Barátlakások)
Az Óvár keleti oldalában, a sziklafalban a XI. - XIV. század között ortodox görög szertartású remeték vájták ki celláikat, kápolnájukat és ebédlõtermüket keleti típusú laura-rendszer szerint. Ez a Kárpát-medencében, sõt Közép-Európában az egyetlen, aránylag épségben maradt remetetelep, helyi neve barátlakások. A remeteteleptõl nem messze található Tihany egyetlen forrása, amit korábban Orosz kútnak, ma Ciprián-forrásnak hívnak.
|
4. Kálvária
 1926-tól kezdve néhány év alatt közadakozásból épült meg az ország legszebb XX. századi kálváriája. A Krisztus kínszenvedését és keresztútját jelképezõ, feliratos és bronz dombormûves kõbõl készült stációit, sztéléit, a történelmi Magyarország vármegyéinek és szabad királyi városainak nevében állították fel. A délre lejtõ domboldal tetején épült fel Krisztus kõkeresztje, háttérben pedig gejzirites mészkõtömbökbõl épített "hármas halom" és IV. Károly magyar király bronztáblája. A Kálvária építményeit 1960-ban leromboltatták. |
5. Visszhang
A Kálvária mellett keletre fekszik. A legrégibb balatoni útikalauzban, 1848-ban azt írják, hogy a füredi vendégek Tihanyba kirándulnak visszhangot hallgatni, mert a templom fala a Visszhangdombon gyorsan elkiáltott 15 tagú mondást is tisztán elismétli. A jeles költõk által is megénekelt tihanyi Echo az 1960-as évektõl fokozatosan gyengült, de szélmentes, csendes idõben, különösen este ma is hûségesen ismétli szavainkat. |
6. A templom és környéke
A keresztény uralkodók jogszokásának megfelelõen 1055-ben I. András király monostort és családi temetkezõhelyet alapított Tihanyban. A monostori élet az 1500-as évek közepén szûnt meg, mivel a monostor helyén a törökök elleni védekezésül végvárat építettek, amit a törökök soha nem foglaltak el. A kuruc idõkben lerombolt vár helyérõl, alaprajzáról részletes leírás nincs, a Visszhang-domb és a templom közötti sétány õrzi Pisky István várkapitány nevét. A monostor és az apátsági birtokok 1716-ban kerültek a Pannonhalmi Fõapátsághoz, a mai monostor együttes építése 1754-re fejezõdött be. |
A Pisky sétányról megcsodálható a Balaton legszebb kikötõje, a Káli Nagy Dezsõ tervei által 1909-1911 között épült karcsú ívû móló. |
7. Nyársas hegy
Az egykori középkori vár alatt lévõ Nyársas-hegy nevét onnan kapta, hogy a vár katonái itt húzták karóba - nyársalták fel - a magyar lányokat rabló, parasztokat sanyargató törököket. |
 8. Akasztó-domb
A hegy neve onnan ered, hogy Zsigmond király 1714-ben pallosjogot adományozott az apátságnak gonosztevõk elfogására, elítélésére és kivégeztetésére. A bitófát ezen a helyen állították fel.
Az Akasztó-dombhoz kötõdik a csak Tihanyban ûzött halfogási mód a "látott hal", a garda halászata. A hegytetõrõl a halászkompánia egy-egy tagja, a "hegyenjáró" figyelte a garda csapat vonulását, s jelzéseivel innen irányította a vízen várakozó hálóvetésre kész társait.
|
9. Apáti templomrom
A tihanyi-félszigeten hajdan három településbõl a kettõ Árpád-kori község - Újlak és Apáti - a török idõkben elpusztult, helyüket és emléküket egy-egy templomrom õrzi.
Az apáti templomrom a félsziget északi bejáratánál található, a XII. - XIII. sz.-ban épült, felújított állapotban megtekinthetõ. |
10. Újlaki templomrom
A félsziget déli csúcsánál, révhez közeli egykori révészfalu emlékét õrzi a templomrom, az egyenes záródású szentély fala ma is áll. |
