|
|
1. Bencés Apátság barokk temploma Lécs Ágoston apát irányításával megépített barokk templom belsõ berendezését Sebastian Stuhlhof faszobrász és mûbútorasztalos készítette 1754-1779 között. A berendezések és a fából faragott aranyozott szobrok a közép-európai barokk mûvészet kiváló alkotásai. Ezeket méltón egészítik ki az 1889-90-ben végzett restaurálás során Lotz Károly, Székely Bertalan, Deák-Ébner Lajos által festett mennyezeti faliképek. A templombelsõ felújítása 1996-ban fejezõdött be. |
|
|
I.András király által, 1055-ben - a monostor alapításával egyidejûleg - épített háromhajós román csarnokkripta az egyetlen korabeli épségben fennmaradt magyarországi királyi temetkezõhely. A kriptában nyugszik az 1060-ban elhunyt király.
|
 3. Református templom, harangláb A református templom 1793-ban épült, egyszerû téglalap alaprajzú építmény, ettõl nyugatra emelkedik a négy fehér pilléren álló zsindellyel fedett, ma is használt harangláb.
|
4. Egykori apátsági majorság
A tihanyi apátság birtokain a XVIII. sz. óta alloidális gazdálkodás folyt. A korabeli majorság épületei az 1830-as években épültek a Belsõ-tó falu felé esõ partján. Ma is eredeti állapotában látható a juhhodály és a 11 pár pilléren nyugvó lábas pajta, itt nyaranta a Képzõmûvészeti Fõiskola hallgatói dolgoznak. A marha-, tehén-, borjúistállók felújított épületeit a Kõrösi Csoma Sándor Alapítvány kulturális és turisztikai célra hasznosítja. Az egykori cselédház ma felújított lakóház. |
5. Egykori apátsági borospince, présház A Balaton-felvidéken már a rómaiak is termeltek szõlõt. Tihany már a monostor alapításakor jelentõs bortermelõ hely lett, s mind a mai napig az. Az apátsági birtokon termett szõlõ feldolgozására, tárolására építették 1822-ben a Belsõ-tó északi partján az egyedülálló, kettõs kereszt alaprajzú dongaboltozatos pincét és a klasszicista stílusú présházat. A pincében ma is kitunõ tihanyi bort tárolnak. |
 6. Egykori apátsági magtár A 19. században épített magtár (granarium)a község legnagyobb tömegû épülete. A kétemeletes, durva vakolású épületet, a helyi szokásoknak megfelelõen, sima fehér szalagok, ill. ablakkeretek tagolják. Az épület ma a község mûvelõdési háza.
|
7. Egykori apátsági községkocsma
A 19. században épített kocsma-fogadó a közösségi élet fontos helyszíne volt a faluban. Átalakítását követõen ma is turisták kedvelt helye a Fogas Csárda.
|
 8. Egykori apátsági orvos lakóháza A mai posta épülete régen az apátsági orvos lakóháza volt. A 19. században épült, szerény, földszintes klasszicizáló épület 1-3-1 ablaktengellyel, a középso 3 ablak enyhe rizalittal kiemelve, ezt a 4 széles falpillér hangsúlyozza.
|
9. Egykori Sport Szálló A hajóállomáson 1923-ban épült Sport Szálló - ma étterem - a Fürdõtelep egyik legszebb épülete volt, körülötte árnyas parkkal.
|
A Balaton-kutatás és kísérletes biológiai kutatás céljára hozták létre 1927-ben az intézetet, az ennek helyet adó - Kotsis Iván tervei alapján - 5 pavilonból álló épület együttes 1926-27.-ben épült.
|
|
12.-20. A népi építészet emlékei Tihany középkori eredetű, hagyományos kultúrája az 1950-es évekig élõnek mondható. A vár, ill. az apátság birtokán dolgozó tihanyi lakosok jellemzõen szegények voltak, ez építészetükben is megmutatkozott. Gyakran egy telken több egyszoba-konyhás zsellérházat is építettek. A házakban jellemzõen középen volt a füstös konyha - a füst a kémény nélküli háztetõn és az ajtón távozott - amit a 19. században felváltott a szabadkéményes, füstelvezetésû konyha. A konyha mellett volt egy szoba, a másik oldalon a kamra, pajta és istálló. A konyhában kemencével, a szobában ún. szemes cserépkályhával fűtöttek. A házak fala sövényfonású tapasztott fal, fehérre meszelve és sárba rakott jellegzetes szürke színû tihanyi bazalttufa kõfal, fedele nád. Bútorzata több korosztályt kiszolgáló keményfából készült. A számos műemlék jellegű házból ma eredeti állapotban, berendezve látogatható a Pisky sétányon az ún. parasztgazda háza, és a hálászcéh háza, a Batthyány J. utca végén a fazekasház, a többi védett ház ma is lakott vagy egyéb turisztikai célokat szolgál.
|
Bencés Apátsági Múzeum
A múzeum a templommal egyidõben épült rendházban kapott helyet. A négyszögletes egyemeletes épülettömb a templom déli falához csatlakozik, az épületszárnyak négyzetes alakú belsõ udvart zárnak körül. A rendházban lakott Magyarország utolsó uralkodója Habsburg IV. Károly király és Zita királyné, mikor az antant hatalom 1921. október 26-31. között az apátság épületébe internálta, mielõtt Madeira szigetére számûzték. Az épületben ismét szerzetes közösség él. Az új kiállítóterem, melybe a templomon keresztül juthat a látogató, idõszaki kiállításoknak ad helyet. | utolsó módosítás:2012-01-30 18:22:48
|